2012. szeptember 25., kedd

Voltam tegnap futni, igaz "csak" 5 km, de elindultam és egy nagyon kemény délelőtti edzés után, megcsináltam megint. Szerelem ez a javából:) 5 km teljes flow élmény. Ahogy rálépek az útra, érzem, ahogy befogad és üdvözöl. Nagyon régóta ismerjük egymást. Bekapcsolom a zenét és kikapcsolom a külvilágot. Gondolataim eltakarják a látásomat és teljes egyensúlyban lépkedek egyre gyorsabban. Az első kilométer után megjelenik az a bizonyos mosoly a szám sarkában. Az a magabiztos, boldog mosoly, amely megköszöni ennek az életnek, hogy futhat és mozoghat, a kitartást, az erőt. Az emberek néznek, csodálkoznak, "hát ez meg min vigyorog?" Nem értik és nem is érthetik, amíg rá nem lépnek arra az útra, amin, mi sportolók járunk.

Sajnálom őket ilyenkor, de meg is értem, tudom, hogy nagyon nehéz. De mindig gondolni kell arra, hogy 30,40,50 éves korodban mi lesz, mert senki sem szeretne cukorbetegséget, rákot, fájdalmakat, szenvedést. Persze, tudom azt is, hogy minket is megtámadhat bármikor, de miért várnám ölbe tett kézzel, ha úgyis ez a sorsom? Miért nem tapasztalhatnám meg a határaimat, ha már lehetőséget kaptam? Most lehet, hogy vékony vagy, azt ehetsz, amit akarsz és nem érzel a sportra ingerenciát. Jól nézel ki ruhában, de ruha nélkül.....gondolom kritikus szemeid megtalálják a hibákat. Inkább kiülsz a Tisza partra egy kis péksüteménnyel és szívod a cigarettát és hülyének nézed a sportoló embereket. Közben akarat gyenge vagy, ezt legbelül Te is tudod. Örülj, hogy van két lábad, kezed, egészséges vagy és van lehetőséget változtatni. Mert változtatni kell.....képes vagy rá, rakd be azt a DVD-t, húzd fel a futócipőt, labdát, ugrálókötelez elő és élvezd, ahogy mozogsz. Nagyon nehéz lesz az első pár edzés, de ebben az életben mi a könnyű? Ha felkelsz mindennap reggel és elmész dolgozni, mert kell a pénz, miért nem kell az egészség? Miért nem kell az a 20 perc, fél óra, óra, amikor nem kell azon gondolkodnod, hogy miért ilyen kegyetlen az élet és, hogy az XY miért volt megint veled olyan szemét???? Tudom, hogy ma az egészség még nem a könnyebbik választás. Csak bámulod a buta modelleket, akiket megcsináltak számítógéppel, elnézed a sportolókat, de eszedbe se jut, hogy Te is lehetsz ilyen. Gyenge akarsz maradni vagy erős?????  Mindenre van megoldás és idő, csak akarni kell és véghez vinni. Legyen a mozgás és az egészséges táplálkozás ugyanolyan fontos, mint a kedvenc TV műsorod, kajád, cigid, italod. Állítsd fel a sorrendet és kezd el!!! Ne érdekeljen senki és semmi, csak Önmagad:) Holnap másképp lesz ugye?

Teljes egyensúlyban értem vissza a futásból tegnap. Kellemesen elfáradtam és feltöltődtem. Persze a maximalizmusom nem hagyott nyugodni és megállapítottam, hogy már megint elég lassan futottam (12 km/h), de közben büszke is voltam magamra. Felpróbáltam ma egy olyan gatyát, amibe régen alig fértem bele. Ma 15 centivel bővebb a dereka és 5 lyukkal kell beljebb húzni az övemet, hogy beérjen. Jól indulnak ezek a reggelek;)

Tehát paleolit táplálkozás. Igen már megint egy divathullám, majd lecseng, szinte hallom, ahogy forgatod a szemeidet:) Mindig azt vallottam, hogy az ember ne kövessen diétákat, mert ehhez hasonló marhaságokat, mert azt úgysem lehet egy életen át tartani. Mindenki találja meg az egyensúlyt az étkezésebben, egyen kevesebbet, de egészségeset és mozogjon min. heti 3x 20 percet. Soha nem ajánlottam senkinek, hogy élje szabályok szerint az életét és határolja be magát, csak tartsa a mértéket. Az a baj, hogy az első diétám után ez nem működött. Amikor 58 kg mutatott a mérleg, kitártam a hűtőt és, mindent ettem. Gondoltam, majd lemozgom. Na hát ez nem működött. Nem tudtam azt a sok szénhidrátot lemozogni, amit magamba tömtem. És lassan szűkek lettek megint a farmerek. Az a jó a paleóban, hogy lehet sokat enni. Igen, most mondhatod, hogy "De Dóri!! Te mellette, azért sokat mozogsz!" Ez nem igaz, hiszen  a tökéletes alak 70% táplálkozás és 30% mozgásból áll össze. Igen sokat edzem, de anno is sokat edzettem mégis visszahíztam. Most nem. Ehetek este 10kor paleo süteményt, másnap feljön rám a ruhám. Természetesen a bűntudat alap, mert ugye Én nem eszek 6 után, csak edzem:D De hát ez az én hülyeségem, ezt azért ne kövessétek:) Mit lehet enni? Húst, magvakat,zöldséget, gyümölcsöt, sajtot. Igen a sajt tejtermék, de állítólag annyi feldolgozáson ment keresztül, hogy már nem számít annak. Egyébként nem lehetne csak kemény sajtokat enni, de mi szoktunk trappista sajtot is fogyasztani, semmi bajunk tőle. Így, hogy felsoroltam mit lehet enni, gondolom mindenki szörnyülködik, hogy "Na ezt már nem!" Én is így voltam. Igen, meg kell tanulni főzni, kedves lányok, fiúk! Nincs gyorsétterem és mindig előre gondolkozunk. Ez szerintem minden életmódváltásban benne van, úgy, hogy ezzel nem lesz baj:) Nem lehet enni cukrot, gabonát (rizs, tészta, kenyér, ropika, kekszike stb) és tejterméket. Szerintem a cukor az első, amit dobjunk ki az ablakon ok? Helyette CSAK nyírfacukor. A mézet sem ajánlom, megemeli a vércukor szintet, ami utána hirtelen leesik és bumm!!! Jön a farkas éhség, amikor igen, nehéz értelmesen gondolkodni.


Mi is az a nyírfacukor?

A nyírfacukor fehér, édes, kristályos szénhidrát, egy természetes cukorféle. Íze, megjelenése szinte teljesen azonos a hagyományos kristálycukoréval, az emberi szervezetre gyakorolt élettani hatása viszont épp az ellenkezője. A nyírfacukor fogyasztása önmagában nem vezet elhízáshoz, jótékony hatással van fogainkra, lúgosítja szervezetünket, nem kell inzulin a hasznosításhoz, gyorsítja az emésztési folyamatokat és segíti a kiválasztást.

 http://www.nyirfacukor.hu/mi_is_az_a_nyirfacukor




Felnőttek, gyermekek, cukorbetegek, várandós kismamák, fogyni vágyók és candida-diétán lévők is egyaránt biztonsággal fogyaszthatják.

A nyírfacukor előnyei/tulajdonságai:

    Enyhíti a természetellenes éhségérzetet
    Csökkenti a cukor és szénhidrát iránti vágyat
    Elősegíti az emésztési folyamatokat, gátolja a székrekedést
    Alacsonyan tartja és segít stabilizálni a vércukorszintet
    Nem növeli a test inzulin szükségletét
    Alacsony kalória és felszívódó szénhidrát tartalom
    Lassítja a fogszuvasodást, a fogkőképződést, csökkenti a lepedékképződést
    Nem táplálja a kártékony baktériumokat szervezetünkben
    Igazoltan használható a gombás fertőzések, a Candida esetén is
    Lúgosító, méregtelenítő hatású
    Elősegíti a kalcium és B vitaminok felszívódását




Igen, egy kilo 2500 ft körül mozog. De mivel egy héten egyszer eszünk édességet, így megéri megvenni, mert büntetlen élvezethez vezet;) És sokkal kevesebb kell belőle, mint a rendes cukorból. Nem, nem jó a barna cukor, a juharszirup, a nádcukor stb. Nem jó mert megemelik a vércukorszintet és zsírként raktározódnak el. Ellenben a nyírfacukor nem hízlal és nem vonja el a vitaminokat a szervezetből. Anyukámnak úgy stabilizálódott a vércukra, hogy minden reggel megevett és megeszik egy kanál nyírfacukrot. Hihetetlen mi? Próbáld ki és szerezd be. Nálam mindig van egy kis dobozzal, hogy ha beülünk a csajokkal valahova kávézni, vagy teázni, nehogy bűnbe essek:) Ma almás paleo sütit sütünk és nagyon jó ízűen legalább 3 szeletet meg fogok enni belőle;) Miért akarod magadtól megvonni ezeket az élvezeteket? Az élethez hozzá tartozik az édes íz és na, én is boldog vagyok tőle:) Ezen a héten hagyjuk el a cukrot. Irány  a biobolt és a mindennap kenyérre és cukros üdítőkre költött pénzedből vegyél egy fél kiló nyírfacukrot, ok?

Soha nem adjuk fel, mert akkor nem Mi lennénk a legjobbak:)

Mai étrend (lehet ötleteket lopni)

Reggeli : kolbász, házi májas, paprika, sajt
Ebéd: csirkepörkölt, paleo nokedlivel, nyírfacukros savanyúsággal, paleo almás pite
Vacsora: virslis, mustáros saláta, gyümölcs

Ha elkészülnek az ételek, felrakom a képeket és a recepteket, szeretnék segíteni, hogy könnyebb legyen.
Mai mozgás? Este crossfit, a szegedi Pulz utca 33. szám alatt:)

Köszönöm, hogy olvassátok és kitartást<3

Dóri

Crossfit tábor 2012








2012. szeptember 24., hétfő

Elnézést, de elfeledkeztem a blogomról:) Most van egy kis időm, írom is tovább. Tegnap este  paleokókuszos csokis muffint sütöttünk a Párommal, szeretném ennek a receptjét megosztani Veletek:)

Paleo kókuszos, csokis muffin 18 db (mi nagy tételben nyomjukXD)

Hozzávalók:
  • 2 tojás
  • 2 kanál nyírfacukor
  • 2 kanál vaníliás nyirfacukor
  • egy deci olivaolaj
  • 20 dkg kókuszreszelék
  • 10 dkg zabliszt
  • egy teáskanál szódabikarbóna
  • egy teáskanálnyi kókuszzsír
  • víz 
 Paleo csokiöntet: 
  • egy evőkanál nyírfacukor
  • két evőkanál holland kakaópor
  • két evőkanál víz
  • egy deci kókusztejszín (ha nincs otthon, rakj egy kicsit több vizet a lábasba, amikor melegíted)
Elkészítés:
Két tojást, nyírfacukrokat, olívaolajat habosra keverjük, hozzáadjuk a kókuszreszeléket, zablisztet, szódabikarbonát és keverjük, majd annyi vízet öntünk hozzá, hogy egy sütemény féle masszát kapjunk, tehát ne legyen túl folyós és szilárd sem. Kókuszzsírral kikenjük a muffin sütöformákat és belekanalazzuk a tésztát. majd előmelegített sütőben, kb. 180 fokon 30 percig sütjük.

A csoki öntethez a hozzávalókat belerakjuk egy edénybe és nagyon pici lángon összemelegítjük, amíg a nyírfacukor el nem olvad benne. Figyeljünk rá, hogy ne forrjon fel, csak melegíteni szabad!!

Ha kész vannak a muffinok( bele szúrkáltunk kést, vagy hústűt a közepébe és nem ragadt rá a tészta), akkor kivesszük, picit hagyjuk hűlni, majd a formából kivéve, megkenjük a csokiöntettel és kókuszreszeléket hintünk rá. Isteni finom, omlós sütit kapunk, én tegnap este megcsináltam, ma reggelre egy falat sem maradt belőle:D:D

Jó étvágyat:)

2011. november 5-én jött el az a vasárnap este, amikor szakítottam az addigi önpusztító életemmel. Másnap reggeltől nem ettem finomított szénhidrátot, krumplit, rizst, tésztát, kenyeret, péksüteményt, cukrot és tejterméket. Ezt nevezik paleolit táplálkozásnak. Emlékszem, kételkedtem és féltem, hogy mit fogunk enni??? Kételkedtem, hogy ha nem eszünk tejterméket, honnan lesz kalcium a szervezetünkben? Mi lesz ha csontritkulásom lesz? Honnan lesz rost? A paleo ellent mond, minden eddigi táplálkozási piramisnak, mindennek, amit eddig tanultam. Ugye mit sugallnak nekünk a tankönyvek, szakirodalmak, újságok? Egyél zsírszegény ételeket, táplálkozásod 60%-a legyen szénhidrát, joghurt, túró, teljes kiőrlésű kenyér bla bla bla stb. Nem? Te is így tudod szerintem. Akkor még pánikbeteg voltam, nagyon súlyosan. Szorongtam. Miután váltottunk, 2 héttel utána drasztikusan csökkentek a rohamok, a szorongás. Megnyugodott a lelkem. Olvastam, hogy tejtermékek, gabonák is okozhatnak pánikbetegséget és akkor jöttem, hogy ezeknek az elhagyása milyen jót tett a szervezetemnek. Nem mértem meg magam, azon a hétfőn reggel amikor elkezdtük, de kövérebb voltam, mint valaha. Nem ilyen szétfolyósan, hanem jó vastag karokkal, combokkal és igen a stressz miatt megjelentek rajtam az úszógumik is, amik nem nagyon volt rám jellemzőek, hiszen mindig is büszke voltam lapos hasamra. Február elsején mértem meg magam először. Akkor már túl voltunk egy egészséges karácsonyon és születésnapon is. Annyira jó érzés volt, hogy nem zabáltam tele magam ezeken az ünnepeken, hanem fitt voltam, vidám és boldog. Amikor először megmértem magam 74,5 kg mutatott a mérleg. Elképettem.  Úristen???? Vajon hány kg lehettem, mikor elkezdtem???? Teljesen ki voltam akadva, mert a célom 65 kg (amit azóta még nem sikerült elérni, mert na szeretek enni:D), de egyben örültem is, hogy igen van eredmény, sikerülni fog. Annyit mondom, hogy szokás szerint nem nagyon hitt benne senki, hogy újra véghez viszem ezt. Nyár elején már csak 70 kg volt, most pedig sikerült levinnem 69 kg-ra:) Nincs már sok, nem mondom, hogy célom a további fogyás, jól érzem magam így is, de a hiúságom nem engedi, hogy megálljak:) Közben persze a mozgás sem maradt ki az életemből. Emlékszem, milyen nehéz volt újra kezdeni. Ki sem merészkedtem a szabadba, bent a szobába nyomtam Rubint Rékát, mondhattok akármit rá, engem ő hozott annyira formába, hogy februárban, amikor elkezdtem újra futni, meg sem kottyant 4 km:) Megerősítette a főbb izom csoportjaimat, feszesebb lettem és természetesen kőkemény hasizmot és feneket varázsolt Nekem:) Minden nyaraláson ott van velem, ugye ilyenkor nem tudok crossfitezni és csinálom, kitartóan és nagyon jó kedvűen, mert szép emlékek kötődnek ezekhez a DVD-khez. Tavasszal lemerészkedtem crossfit edzésre is. Ádám régóta rágta a fülemet, hogy menjek le, de én féltem, hogy mi lesz, ha nem birom, kik lesznek ott?? meg na, mivel maximalista vagyok, féltem, hogy nem bírom végigcsinálni. Életem legjobb döntése volt, hogy lementem és egy remek csapattal edzhettem. Szerelem volt első látásra (persze nem a burpee fúúúj), azóta is csinálom és egy edzést sem vagyok hajlandó kihagyni. Ádámmal külön is edzünk, mert komoly céljaim vannak.... Megtanultam box jumpolni (dobozra ugrás), kötelet mászni, fekvőtámaszozni, nagy súlyokat megmozgatni és büszkén mondom mindig, hogy crossfites vagyok. A crossfit adta meg azt az alakot, amire, most oly büszke vagyok. Nem szabad félni az izmoktól, nagyon jó, ha vannak, pl.: többet lehet enni, mert az izmok elégetik, hiszen külön életet élnek, külön anyagcseréjük van. Nem vesztettem el a nőies formáimat, izmosodtam, formálódtam sokat és annyira örülök, mikor emberek észreveszik, hogy sportoló vagyok:):)

Sosem szabad feladni. Legyen akaraterőd és kitartásod ebben a sötét világban:) Megyek is edzeni, szerintem délután még írok, mert sok mindent szeretnék még elmondani Nektek. Csináljátok meg a muffint és egyetek egészséges édességeket;)

Köszönöm, hogy olvassátok: Dóri

Paleo girl:)


2012. szeptember 2., vasárnap

Visszatértünk az első, de nem utolsó crossfit táborunkból. Hihetetlen jó volt.... el sem tudom Nektek mondani. Sajnos sok rossz emlékem van a táborozásokról. Valahogy azokban a táborokban, ahol voltam, nem voltak emberi értékek. Gyomorgörccsel indultam el és hiába tettem meg mindent a többiekért, soha nem kaptam vissza semmit. Ezt a tábort vártam és akár hiszitek, akár nem, nem volt kedvem haza jönni. Nekem, aki már a megérkezéstől kezdve számolta a perceket, hogy mikor menekülhet haza, abba a közegbe, ahol szeretnek és megbecsülnek. Először is, ha megengeditek, ejtek pár szót, a páromról, aki nélkül ez létre sem jöhetett volna. Egyedül leszervezte, összeállította a programot és együtt közösen, éjszakákon át imádkoztunk, hogy legyen jó idő:) Büszke vagyok rá, és nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy engem szeret és én szerethetem Őt. Nagyon jók voltak a wodok, jó volt a csapat, jó volt az idő, kell ennél több? Itt nem volt irigység, segítettünk egymásnak, mindenki magáért csinálta, nem volt kényszer, támogattuk egymást, ha kellett. Pontosan ilyennek képzelek egy tábort, örök emlék marad. Nagyon büszke vagyok Mindenkire, aki végig futotta velem a távokat, amiket reggelente kitűztünk magunk elé, hogy felkelt és megtisztelt a bizalmával, elfogadta a segítségemet. Nagyon jó és különleges embereket ismertem meg, sokan közülük olyanok, hogyha nem lennének ki kéne őket találni;) Külön tisztelet az egyik fiatal embernek, aki a betegségén felül kerekedve, erőn felül, csinálta végig velünk az edzéseket. Nem mondok neveket és konkrét tényeket, ha elolvassa, úgyis tudni fogja, hogy kiről van szó. Nagyon rég nem éreztem ilyen jól magam, feltöltődtem és fáradtan, de nagyon boldogan jöttem haza:) Mindenképpen szeretnék még a táborban szerzett tapasztalataimról írni, de most be fogom fejezni az előzmények taglalását.

Tehát ott tartunk, hogy azon a december 23-i estén pánikrohamot kaptam. Egész éjszaka szenvedtem, 100 pulzussal ébredtem, a vérnyomásom 140/90 volt és fulladtam. Ez volt a legrosszabb. Feküdtem a karácsonyfa mellett és nem kaptam levegőt. Reménykedtem, hogy elmúlik, hogy majd jobb lesz. Hála az égnek 2 hétig nem dolgoztam, így tudtam pihenni, de nem akart elmúlni. Ha utazni kellett, végem volt. Márpedig én nem álltam meg és az összes órámat megtartottam, nem voltam hajlandó feladni azt, amit szeretek. Csak az volt a baj, hogy ez a munka az energiák átadásáról szól, folyamatos mosolygásról, nem vihettem be az edzőterembe gondot, mert valljuk be, senkit nem érdekelt. Másrészt olyan vagyok, hogy nem mutatom mennyire fáj, nem akarom, hogy sajnáljanak, nem akarok gyengének látszani. Heti 6 órát tartottam. Magamra már nem maradt idő, féltem a hőn szeretett hot iron órákra bemenni, nehogy rosszul legyek. Ez a félelem örökös szorongást eredményezett, az összes közlekedési eszközön rosszul voltam, nem kaptam levegőt, pedig ma már utazás nélkül az élet elképzelhetetlen. Volt, hogy a barátnőmtől kapott kicsi ereklyét szorongatva, csak rágondolva, könyörögtem a felsőbb erőnek, hogy nem akarok meghalni. Úgy éreztem  vége, megfulladok. Biztos kérdezitek, miért nem mentem orvoshoz? Voltam a háziorvosnál, természetesen felírt egy kis xanaxot..... Akkor és ma sem tekintem megoldásnak semmire, sem a gyógyszert. Nem vettem be egyet sem. A vérvétel eredménye tökéletes volt, az ekg, kardiológiai vizsgálat és a tüdőröntgen nem mutatott semmit. A legrosszabb a bizonytalanság volt. Mikor jön megint a roham, miért nem múlik el, ha nincs semmi bajom???Miért??? Miért???? Elvesztettem a hitem, mert nem értettem, hogy miért engem kell büntetni, mikor nem én vagyok a bűnös. Nem tudtam megélni a pillanatokat, mert örökké rosszul voltam. Az emberektől nem kaptam segítséget. A családom nem értette, hogy mi a baj, egyedül az akkori párom állt mellettem, de a húga, akit azóta is gyűlölök ezért, soha nem segített. Neki öröm volt, hogy Nekem rossz. Próbáltam megbeszélni vele a dolgot, de soha nem értett meg, sajnos ő is lelki beteg volt. Hogy miért írok róla? Mert általa tapasztaltam meg, hogy milyen a gyűlölet. Nem szeretnék Róla többet írni, sajnálom, hogy nem mondtam el akkor Neki, hogy mit gondolok. Igazából, sokan akarták látni a bukásomat. Egy sikeres lányból, akinek mindene meg van, hogyan lesz idegroncs. Sokszor gondoltam arra, hogy passziváltatom magam a főiskoláról, fő az egészségem, de végülis nem tettem. Elmentem a kötelező táborokba is, ami a diploma megszerzéséhez kellett és végig csináltam, erőn felül. Síeltem és lovagoltam, úgy, hogy rettegtem. Nagyon, nagy csapást mért rám az élet, de megérdemeltem. Igen, megérdemeltem, nem foglalkoztam magammal, mindig másoknak akartam megfelelni. Közben a kilók rakodtak rám és nagyon nem éreztem jól magam a bőrömben. Aztán kirúgtak a munkahelyemről és vége lett a párkapcsolatomnak is, mert jött valaki az életembe, aki megváltoztatott Mindent. Addig a március 27-i estéig azt hittem, hogy ez az állapot örökre így marad. Nem lesz soha kiút, mindig mosolyognom kell olyan emberekre, akiket legszívesebben a halálba kívántam volna.

Azon az estén végre szabadnak éreztem magam. Boldog voltam, hosszú idő után buliztam és nem féltem attól, hogy rosszul leszek vagy meghalok. Mert ilyen ez a pánikbetegség, beképzelsz magadnak dolgokat. Nem is vettem észre, hogy ott van, csak azon az estén. Most szeptemberben lesz másfél éve, hogy megismertük egymást. Ez a blog nem a magán életem kiteregetéséről szól, de szeretném ha tudnátok, hogy mindazt, amit elértem, hogy újra vékony és sportos vagyok, hogy érzelmileg stabil vagyok, nagyrészt Neki köszönhetem. Néha el se hiszem, hogy együtt vagyunk és tudjuk, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy sikeres nő. Teljes mértékben kiegészítjük egymást, kívánom Nektek, hogy Ti is megtaláljátok a másik feleteket:)

Miután járni kezdtünk, sokkal jobban voltam. Sajnos a szorongás megmaradt és sokszor maradtam inkább otthon, minthogy elmenjek valahova. A futás, a szeretett futásom, el lett hanyagolva és tömtem magamba a sok édességet. Ez a kapcsolatom is ki lett téve a pánikbetegségem által gerjesztett stressznek, de Ádámmal túléltük. Ideges voltam, kiabáltam, igazi hárpia voltam;) Na jó, akkor annyira nem volt vicces. Sokszor mondtam Neki, hogy ha nem akarja, nem kell velem végig csinálnia, de velem volt jóban és rosszban is. Nem akart múlni, össze vissza dobogott a szívem, szédültem, nem kaptam levegőt. Közben lediplomáztam, felvettek mesterszakra, dolgoztam, tehát az élet nem állt meg, csak nagyon nehéz volt így. Tavaly ősszel leltem rá a pszichiáteremre és végső kétségbeesésembe mentem el hozzá. Meghallgatott, felírta a gyógyszereket és mondta, hogy ne féljek, meg fogok gyógyulni. Nagyon sokszor gondolkoztam azon, hogy az a felsőbb erő, amiben hiszek, miért mérte rám ezt a csapást? És ha rám mérte, miért nem tudok belőle kilábalni? Az orvosom azt mondta, hogy nem gondolkozzak rajta, hogy miért van ez a betegségem. Olyan ez, mint a rák vagy az allergia. Van akinél kialakul, van akinél nem. És Én megnyugodtam. Elfogadtam, ez van, ezt kell szeretni. A szüleim nem fogadták el, hogy orvoshoz járok, hogy gyógyszert szedek. Anyukám ijesztgetett, hogy majd még jobban meghízok és ez lesz, meg az lesz..... Nagyon nehéz volt a lelkem. Azon a november 5-i vasárnap este, elindultunk a vonathoz apukámmal és mivel már nagyon hideg volt, felvettem a téli kabátomat, ami egy éve nem volt rajtam. Alig ért be. Kétségbe esve mondtam anyunak, hogy szerintem híztam vagy 5 kg. Mire Ő: " Szerintem többet is." PFFFFFFF........Köszike!!!!!! Akkora pofon volt, de közben igaza volt. Utazás közben átkattant valami. Megérkeztem Szegedre közöltem Ádámmal, hogy megeszem az utolsó vacsorámat és holnaptól fogyókúra. Életem legjobb döntése volt.......

Hogy miről szól a paleolit táplálkozás? a crossfit? Mi az amit még lefogok írni a táborról? Holnap mindent megosztok veletek esküszöm, de most elmegyek, nyújtok egy hatalmasat, mert mindenem fáj a kemény tábori edzésektől. Ti pedig menjetek a szabadba, sportoljatok, éljetek egészségesen!!!:)

Köszönöm, hogy olvassátok!!

Dóri