Hűvös este van és elindulok futni. Esik az eső, de lemegyek edzeni. Nagyon fáj mindenem, de még végig csinálom a szombati edzést igaz, már majdnem sírok, mert úgy érzem nem megy. Hetek óta nem mozdulnak a súlyok, már mindenkit gyanúsítok, hogy nem jó az edzésterv. Jelentkezek egy házi versenyre, ha már nem mentem el az előzőre, de nem érzem, hogy képes lennék bármire is.......

Nagyon kellett ez a verseny már. Megrendezték a szegedi teremben az első házi versenyt. A hat lány indulóból végül négyen jöttünk el és úgy hozta a sors, hogy az első versenyemet meg is nyertem. Nagyon szoros volt. És nagyon jó volt. Szerintem rákaptam az ízére:) Amikor átvettem a kupát és az érmet, lepergett előttem minden. Össze is mosolyogtunk a párommal, hogy te jó ég, honnan indultunk!! Az első kifulladva megtett km után, ma már simán futok több, mint 10 km-t, az egy kilós súlyzók után, a 30 kg meg se kottyan. Fújjólva nézek a gabonára is, a cukorra és a tejtermékre. Holnap leszünk egy éves paleosok. Hogy mit hozott ez az egy év? A legfontosabb, hogy visszaadta az életemet. Ledobtam -20 kg-t. Tartást és hitet adott. Bebizonyította azt, hogy csak akarat és kitartás kell és mindent el lehet érni. Bizonyosságot nyert, hogy az egészség a legfontosabb. Mert ha van egészség, akkor van minden. De ha nincs egészség, akkor nincs semmi........


A versenyt november 3-án 14:00 órakor tartották a szegedi Pulz utcai crossfit teremben. Na annyira be voltam szarva, hogy egy órakor még úgy, volt, hogy el sem indulok. Nem tudom lazán felfogni. Nem tehetek róla. Vagy nyerek, vagy nem. Nálam ez élet halál harc. Annyira bizonyítani akarok magamnak és a környezetemnek. Belém nevelték. Belém nevelte az a sok "kiváló" pedagógus és testnevelő tanár, akivel életem során összehozott a sors. Testnevelés órán mindig utolsó voltam. Nem voltam ügyes és leírtak a francba. Amikor kisgyerek vagy és a személyiséged éppen fejlődik, érzékeny a lelked, mindent elhiszel. Annyira bennem van, hogy nem tudom megcsinálni, hogy nem vagyok elég edzett ehhez az egészhez,  akkora adag stresszt pakolok magamra, el sem tudja senki képzelni. Nem szeretem, ha biztatnak, mert azt hiszem, azért csinálják, mert béna vagyok. Közben meg jót akarnak..... Tudom, hogy ez szörnyű, de nagyon nehéz kitörni ebből az egészből. Közben pedig, hihetetlen kitartást ad ez a személyiségjegy. Olyan fajta kitartást, amivel mindent véghez tudsz vinni. Tudtam, hogy nyerni fogok. Ez most nem nagy képűség, félre ne értsetek Ez egy olyan gondolkodás mód, amivel bevonzod magadhoz a dolgokat. Nem voltak kétségeim. Tudtam, ha végig csinálom, akkor menni fog. Csak kérdés volt, hogy végig bírom e csinálni:)

Az első wod amprap 3 perc burpee volt 10 kg-os tárcsára ugorva, tehát 3 percig négyütemű fekvőtámasz és amikor felállsz, fel kellett ugrani egy 10 kg-os tárcsára. Ami a csövön kifér. Elkaptam a ritmust, esküszöm jól is esett. Rendszeres futóként nem okoz gondot az ilyen feladat, mert a tüdőm nagyon erős. Sikerült 38 darabot csinálom, szerintem lehetett volna jobb is, de így is megnyertem ezt a wodot, a többiek is nagyon ügyesek voltak, pár ismétléssel maradtak csak le. A crossfit total, iszonyat jól ment. 9 perc alatt kellett elérnem a maxomat vállból nyomásból, hátsó guggolásból és elemelésből. Hetek óta nem mozdul a vállból nyomásom. Stabilan beállt arra a 35 kg-ra és nagyon el voltam keseredve, úgy éreztem nem fejlődik sehova se. Most a verseny hatására sikerült kinyomnom a 37,5 kg-t!!!!!:D:D Annyira boldog voltam és vagyok, mondom na ezért már megérte eljönni:) A guggolásban nem remekeltem, 75 kg a maxom, na a 70kg-nál megálltam, mert elfáradt a combom a burpeeben. Elemelésben viszont újabb egyéni csúcs született: 85 kg. Persze a hátam már nem volt szabályos, tehát nincs hozzáedződve ehhez a terheléshez, de dolgozunk az ügyön. A harmadik wod a kötélmászós 3-6-9 ismétléses, felvétel, guggolás, láblökéses nyomás volt, 30 kg-mal. Tudni kell rólam, hogy utálok minden olyan dolgot, amikor nincs biztos talaj a lábam alatt. Lásd síelés, falmászás, hegymászás, görkori és kötélmászás. Annyira féltem. Féltem, hogy leesek,el volt már fáradva a karom. Ehhez még társul egy nagy adag tériszony is, szép kis kombináció:D Természetesen felmásztam. Amikor lejöttem, minden erő kiment a karomból. Tudjátok, mikor nagy sokk ér, túl éled és elhagy minden erőd. Ott álltam, zsibbadt karral és kezdjem el az ismétléseket. Több, mint 4 kör ment, de nagyon fájt. Eldurrant a karom, hogy testépítő énem szólaljon meg belőlem:D:D Jól elvertek ebben a wodban, mert a szegedi crossfites lányok iszonyat kemények:) Jött az utolsó wallball, box jump kombó, 21-21, 15-15, 9-9 ismétléssel. 6 kg labdával és 50 centis dobozzal. Utálom a wallballt, mert rossz a koordinációm és nehéz eltalálni, úgy dobni, hogy a vonal fölé menjen. Na ehhez képest lepörgettem, olyan szépen csináltam, meg se álltam, nagyon meglepődtem magamon. 4'30 lett a vége, szinte el se fáradtam, olyan levezetés szerűnek éreztem. Ezt a wodot is nyertem és ez a két első hely segített hozzá a végső győzelemhez. Mert Bettivel holtverseny alakult ki. Nagyon kemény az a nő. 42 éves és csupa izom. Szeretnék ilyen lenni 20 év múlva. Mert ugye én még csak 22 éves vagyok:) 

Sehol nem érzem jól magam, csak az edző teremben. Amikor megérkezem, felveszem sport felszerelésemet és kijövök az öltözőből......Vár a párom, aki egyben az edzőm is és kiadok magamból mindent. Mindennap rájövök mennyire szeretem ezt csinálni. Szeretek paleózni és nagyon szeretek crossfites lenni.Nagyon szeretek lemenni edzésre. Nem érdekel semmi más. Találjátok meg Ti is a céljaitokat és tegyetek meg mindent érte. Nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Azt hiszem és remélem, hogy tőlem elfogadhatjátok:)

Már megint egy hosszú út előtt állok. De nincs kétségem, hogy innen felfele vezet az út. Köszönöm Mindenkinek:)

Köszönöm, hogy olvassátok!

Dóri