Kint vagyunk. Ott leszünk Dániában. Nagyon nehéz volt az elmúlt 5 hét. Minden az Openről szólt. Természetesen a crossfitről van szó, az európai selejtezőről, ahova több, mint 8000 egyén jelentkezett. Ebből a legjobb 48 férfi versenyző jut tovább, abból pedig a legjobb 3 megy tovább a világ legfittebb férfi címért, a Gamesre, Amerikába. A lényege, hogy 5 héten keresztül, minden héten csütörtökön kiadnak egy WODot (workout of the day), amit a jelentkezőknek teljesítenie kell a lehető legmagasabb szinten. Ezt fel kell venni videóra, feltölteni, ahol online bírók értékelik, majd ez alapján alakul a rangsor. Az első héten, a 17 perces wodban a 9. percnél leállt a videokamera Ádám esetében. Kezdhette előröl az egészet. Nem adtuk fel, másfél óra pihenővel lenyomta még egyszer, csodálatos eredményt hozott még így is. Nagyon ki voltunk lelkileg, mert hát ott volt a levegőben, hogy mi lett volna, ha..... A maradék 4 wod-ban csodálatosan teljesített, megtett mindent, hogy az eredmény a legjobb legyen. Úgy alakítottuk az étkezést, az edzéstervet, beáldoztuk a közös vasárnapokat, dupla edzésre, elkísértem Én is, fájt a szívem, mikor nem lehettem ott, amikor lenyomta a versenyfeladatokat. A 41. helyen jutott tovább. Ma reggel csak feküdtünk az ágyon és nevettünk.....

Nincsen semmink. Nincsen jó cipőnk, nincsenek jó eszközeink, a táplálékkiegészítőket sem adja senki ingyen. Minden versenyt erőn felül finanszírozunk.

Egy valamink van. A kitartásunk. A hozzáállásunk. A tudatosságunk. Nem érdekelt Minket, hogy ki, mit mond, hogyan frankozza magát, mennyire nem hisze Bennünk, mennyien figyelik a bukásunkat. Hitünk van, reményünk, céljaink vannak. És ezekért a célokért mindent megteszünk. Tisztességünk van. Nem hazudtunk egyik wodnál sem, nem szedünk teljesítmény fokozót, nincsenek titkaink. Természetesen felmerült bennünk, hogy a cél érdekében, mert annyira behazudták az eredményt, pofátlanul, irreálisan.........

De nem. Nem tettük. Akkor nem leszünk ott. Inkább tisztességesen itthon maradunk, mint tisztességtelenül vigyük el a trófeát. Mondhat bárki, bármit, hogy nem megyünk ezzel semmire, mert Magyarországon máshogy nem lehet érvényesülni. Dehogynem lehet. Akarni kell. Keresni kell a lehetőségeket és vállalva a bukás lehetőségét, élni kell velük. Mi az edzéseinken nem árulunk zsákba macskát. Kihívások elé állítjuk a vendégeket. És amikor legyőzik azokat, legyőzik Önmagukat, elégedetten távoznak és örömmel térnek vissza hozzánk.

Hogy miért beszélek többes számban? Mert mindent együtt értünk el. Jó, ha van az ember mellett valaki, akinek elmondhat bármit, akire számíthat. Közösek a célok és közös a siker. Én is megyek Dániába. Elkísérem Őt. Megtartom helyette az edzéseket, amíg Ő edz. Főzök Neki mindennap paleot. Utána viszem a nitroxát, a cipőjét, a fehérjéét az edzésre. Kérdezgetem, hogy bevetted minden vitaminodat? Megittad ezt? Végig hallgatom ezredjére is az álmait, a terveit. Megfogom a kezét, amikor nagyon fáj.

És bőgök örömömben...Ne haragudjatok, nem tudok többet írni, eltört a mécses....De Én olyan boldog vagyok<3

Hogy megyek e edzeni? persze, hogy megyek. Hogy Ti jöttök e hozzánk edzeni? Persze, hogy jöttök:D Csináljuk együtt örökkön, örökké<3

Nagyon szép napot, holnap 3-tól köredzés Velem a Ftworldben<3

Szép Napot és köszönöm, hogy olvassátok!<3

Dóri

Higgyetek Magatokban!!!